Aius Locutius
Aius Locutius – római istenség, aki csak akkor nyilvánította ki magát, amikor a gallok Rómát ostromolták (Kr.e. 390): a mennyből zengő hatalmas hangként figyelmeztette a várost az ellenség közeledtére. Camillus diktátor a gallok elűzése után szentélyt emelt az új istennek ott, ahol a hangja felzendült. – A név mindkét eleme 'beszél' értelmű latin igéből (aio ill. loquor) alakult.
