Démétér

Teljes szövegű keresés

Démétér – a gabona és általában a földművelés, a növényi termékenység istennője a görögöknél, Kronosz és Rheia lánya. A rómaiak utóbb Ceresszel azonosították. Tulajdon fivérétől, Zeusztól foganta leányát, Perszephonét, akit aztán, amikor szép hajadonná serdült, másik fivére, Hadész ragadott el Nüsza mezejéről. ~ kilenc napig sírva kereste lányát, végül a mindent látó Héliosz árulta el neki, mi történt (lásd még Arethusza). . Hiába könyörgött az anya Zeusznak, az nem tehetett semmit, mert Hadész birodalmában Perszephoné evett a holtak eledeléből (lásd Aszkalaphosz). Ekkor ~ terméketlenséggel sújtotta a földet, még az istenek sem jutottak áldozathoz. Zeusz ezért elrendelte, hogy Hadész köteles minden esztendő kétharmadára fölengedni asszonyát a föld színére, ez a tavasztól őszig terjedő időszak. Amíg ~ a lányát keresve bolyongott egyszerű földi asszony képében, Keleosz eleusziszi király és felesége befogadta; az istennő hálából megtanította a király fiát, Triptolemoszt a búzatermesztésre. Másik fiukat, Démophónt lángokban edzve akarta halhatatlanná tenni, de a királyné, Metaneira meglepte, s a gyermek a tűzbe veszett. Ekkor ~ felfedte valódi kilétét; a király nagy szentélyt emeltetett tiszteletére, s ez lett a helyszíne a később kialakult eleusziszi misztériumoknak. Amilyen kegyes volt az istennő a tisztelőihez, oly szigorúan büntette a vétségeket; erre példa Erüszikhtón esete. Egy monda szerint ~nek fia született Iaszióntól, mégpedig Plutosz, aki utóbb a gazdagság istene lett; bizonyos körökben ugyancsak az ő fiának tartották Iakkhoszt. – Feltehető, hogy ~ eredetileg szélesebb hatókörű földistennő volt; erre mutat nevének eredete (tkp. gé métér, azaz 'földanya'), valamint az őhozzá kapcsolódó eleusziszi misztérium, amely a történelem előtti időkre nyúlik vissza. – Az istennőhöz íródott homéroszi himnusz a róla szóló ismereteink legfőbb forrása; Kallimakhosz himnusza az Erüszikhthón-epizódot tartalmazza; az újkorban Shelley és Tennyson költeményei szólnak az istennőről. – ~ méltóságteljes, szelíd erőt sugárzó, gyakran kalászkoszorúval ékes alakját a híres knidoszi szobron kívül sok antik vázakép, falfestmény és dombormű őrizte meg, ezek témája leginkább az a pillanat, amikor az istennő búzakalászt nyújt át Triptolemosznak. Az újkori festők (Carracci, Rubens, Poussin, Watteau) többnyire más istenek társaságában ábrázolták. II A2, XI B1

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages