Héraklész

Teljes szövegű keresés

Héraklész – latin nevén Hercules, nagyerejű hős, Amphitrüón tirünszi király feleségének, Alkménének a fia. Zeusz nemzette úgy, hogy a férj alakját öltötte fel; mivel azon az éjszakán a valódi férj is hált az asszonnyal, ~ egy halandó ikertestvérrel, Iphiklésszel együtt született. A férjére féltékeny Héra már a gyermek születésébe is beleavatkozott (lásd Nikippé1, Galanthisz), majd két kígyót küldött a bölcsőben fekvő csecsemőre, de az puszta kézzel megfojtotta őket. ~ életét a továbbiakban is minden módon megnehezítette az istennő, ám annak hősiessége épp a rákényszerített próbatétek révén nyilvánult meg, ezért jogosan kapta nevét, ami azt jelenti: 'Héra révén híres'. Amphitrüón kiváló nevelésről gondoskodott mostohafia számára: kardforgatásra Kasztór (lásd Dioszkuroszok), lantjátékra Eumolposz és Linosz, nyíllövésre Eurütosz1, bölcsességre Rhadamanthüsz oktatta. Mikor ~ hirtelen haragjában agyonütötte Linoszt, a király a Kithairón hegyre küldte nyájat legeltetni. Itt ~ megölt egy félelmes oroszlánt, és fiakat nemzett Theszpiosz ötven lányának. Utóbb Thébait szabadította meg egy súlyos adófizetési kötelezettségtől (>*Erginosz), s hálából a király, Kreón2 hozzáadta a lányát, Megarát. Mikor már három (más források szerint négy vagy több) gyermeke volt ~nek, Héra tébolyt bocsátott rá, s ő megölte saját fiait és Iphiklész két fiát. Hogy a vérbűntől megtisztuljon, isteni parancsra rokonánál, Eurüsztheusznál jelentkezett szolgálattételre. Ez sorban tizenkét roppant nehéz és veszélyes feladattal bízta meg, de ~ mindet sikeresen végrehajtotta: 1. megölte a nemeai oroszlánt, 2. megölte a lernai Hüdrát, 3. elűzte a sztümphaloszi mocsarakból a kártékony réztollú madarakat, 4. elejtette a kerüneiai arany agancsú szarvast, 5. elevenen elfogta az erümanthoszi vadkant, 6. megtisztította Augeiasz istállóit, 7. elfogta és megszelidítette Poszeidón vad bikáját Krétán (lásd Minósz), 8. befogta Diomédész1 emberevő kancáit, 9. elhozta napnyugatról Gérüonész gulyáját, 10. megszerezte az amazonok királynéjének, Hippolütének varázsövét, 11. elfogta és felhozta az alvilágból a Kerberoszt, s végül 12. megszerezte a Heszperiszek aranyalmáit. (Az egyes munkák sorrendje a különféle mondaváltozatokban nem mindig azonos.) Utolsó útján ~ végzett az óriás Antaiosszal és az egyiptomi Buszirisz királlyal, igénybe vette Atlasz segítségét, végül a Kaukaszosz hegyei közt letörte Prométheusz láncait. Eurüsztheusz szolgálatából megszabadulva előbb Iolé kezéért vetélkedett, majd Déianeirát vette feleségül. Mikor egy dührohamában megölte Iphitoszt, újra szolgálatban kellett vezekelnie, ezúttal Omphalé1 lüdiai királynőnél. Ennek leteltével az isteneket segítette meg a gigászok elleni harcukban; majd elragadta a haláltól Admétosz feleségét, Thészeuszt pedig kiszabadította az alvilágból. Részt vett az argonauták utján; Trójában nagy szolgálatot tett Laomedón királynak, de az kisemmizte; ~ kisebb sereget toborzott, feldúlta Tróját, s megölte a hitszegő királyt (lásd még Hészioné2, Priamosz). Ugyancsak szószegésért állt bosszút Augeiaszon, majd Eurütoszon, s zsákmányként magával vitte ennek lányát, Iolét, hogy feleségül vegye. Déianeira féltékenységből elküldte neki a végzetes Nesszosz-inget; a szörnyű kínok elől ~ az Oita hegyén rakott máglyára lépett és a lángok közül egyenest az istenek közé, a halhatatlanságba emelkedett. Most már Héra is megengesztelődött iránta, és lányát, Hébét adta hozzá feleségül. ~ nagyszámú gyermekének útjáról a hős halála után lásd Hérakleidák. A hős egyéb tetteire és kapcsolataira nézve lásd még az Abdérosz, Acca Larentia, Agriosz, Aigimiosz, Aktór1, Alkaiosz1, Alkón, Alküoneusz, Aszkalaphosz, Atüsz1, Augé, Aventinus, Cacus, Eunomosz, Eurümedón2, Eurütión, Hippokoón, Hülasz, kentaurok, Kheirón, Küknosz2, Latinus, Lepreosz, Likhasz, Likümniosz, Litüerszész, Néleusz, Nephelé, Orthosz, Periklümenosz, Philoktétész, Pholosz, Phüleusz, Telamón, Thanatosz, Tlépolemosz címszókat. – ~ hőstetteit már Homérosz is emlegeti. Az attikai drámában eleinte komikus alak volt, nagyevő, hetvenkedő, bumfordi óriás, némiképp még őrzi e vonásait Euripidész Alkesztiszében. Szophoklész formált belőle tragikus hőst a szenvedéséről és haláláról szóló Trakhiszi nők c. drámájában. Az őrjöngő Héraklész, Euripidész tragédiája a gyermekei gyilkosát mutatja iszonyú lelki gyötrelmei között. A későbbi drámai feldolgozások (pl. Seneca két műve, századunkban Dürrenmatt és Zuckmayr színművei) is ezt a két epizódot dolgozzák fel leginkább, míg Theokritosz egyik idillje a kígyóölő csecsemőről szól. ~ haláláról a fiatal Madách is drámát írt Férfi és nő címen; ebben a hős félreértések és cselszövények áldozata lesz, és halála előtt eljut a női nem teljes megvetéséig. – Az ókori képzőművészeti ábrázolások számát tekintve egyetlen hős sem ér ~ nyomába. Tizenkét munkája mintegy kétezer vázaképnek a tárgya; a leggyakoribb témák harca az oroszlánnal, az amazónokkal és a krétai bikával. Szerepel az olümpiai Zeusz-templom metopéin és pompeji freskókon; szobrai főleg római márványmásolatok formájában maradtak ránk, mint pl. a farnesei ~ és az oroszlánnal viaskodó hős, mindkettő Lüszipposz nyomán. Az újkorban sok más mű mellett Cranach, Veronese, Poussin, Jordaens, Rubens, Gossaert, Reni festményeit és Giovanni da Bologna, Canova meg Boudelle szobrat ihlette. – Cavalli operát írt A szerelmes Herkules, Bach pedig kantátát Héraklész a válaszúton címmel; Händel egy oratóriumot szentelt a hősnek. II B3, VI C2, XII B3

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages