múzsák
múzsák – görögül muszai, a művészetek védnökei, Zeusz és Mnémoszüné lányai; Pieriában, az Olümposz tövében születtek, sőt egy mondaváltozat szerint szüleik Pierisz király és egy nimfa voltak, ezért olykor Pieriszek néven is emlegetik őket (lásd Pieriszek). Számuk a korábbi háromról vagy négyről előbb hétre, majd kilencre emelkedett; Homérosz is ennyit említ, Hésziodosz pedig már név szerint sorolja fel őket. A hagyomány szerint Kalliopé az epikus költészet, Euterpé a lírai költészet, Erató a szerelmi költészet pártfogója, Thaleia a komédiáé és Melpomené a tragédiáé; Terpszikhoréé a tánc, Kleióé vagy Klióé a történetírás, míg Urania a csillagászatra, Polühümnia pedig a kardalra visel gondot. Általában szűzies lények voltak, de egyikük-másikuk halandókat (pl. Orpheusz, Linosz) szült isteni szeretőjének. Platón elismerése jeléül „tizedik múzsának” nevezte Szapphót, a kiváló leszboszi költőnőt. A ~ karát a művészetek fővédnökeként Apollón vezette. Otthonuk az Olümposz volt, de szívesen időztek a Helikonon, a Parnasszosz tövén fakadó Kasztalia forrásánál vagy a boiótiai Hippokréné-forrásnál; máig ezek a helyek a művészet, kiváltképp a költészet jelképes otthonai. A ~ról neveztek el egy Kr.e. 308-ban Alexandriában alapított nagy könyv- és régiséggyűjteményt Muszaionnak, azaz a ~ otthonának; e név latinos formájából minden nyelven meghonosodott a múzeum szó valamilyen alakja. – A képzőművészek az egyes ~at attribútumaikkal, azaz mesterségük tárgyi kellékeivel ábrázolják, általában komoly, méltóságteljes, szép fiatal nőknek, külön-külön vagy együtt is, esetleg Apollón társaságában. Az utóbbi jelenetet az újkorban mások mellett Holbein, Brueghel, Vouet, Poussin, Claude Lorraine és Lebrun festette meg; a budapesti Operaház mennyezetét Lotz Károly ilyen tárgyú freskója díszíti. 
II A1
)
II A1
