Odüsszeusz

Teljes szövegű keresés

Odüsszeusz – latin nevén Ulixes vagy Ulysses, a görög hősök egyik legnagyobbja, Ithaka királya. Laertész és Antikleia fiaként nőtt fel, de valójában az agyafurt Sziszüphosz nemzette. Nevét, amely a népetimológia szerint haragvót jelent, anyai nagyapjától, az embergyűlölő Autolükosztól kapta, aki ugyancsak hírhedten csalárd ember volt, Hermész fia, így ~ mindkét ágon örökölte a furfangot és a leleményességet. Ifjú korában a Parnasszoszon vadászva combján súlyosan megsebesítette egy vadkan agyara. Később nagy szolgálatot tett Tündareosz spártai királynak (lásd Menelaosz), aki ezért hozzásegítette őt bátyja, Ikariosz leányának, Pénelopénak kezéhez. A dús hozomány tette ~ Ithaka és a környező szigetek királyává. Helené elrablása folytán a trójaiak ellen készülő háborúba az egyezség szerint neki is el kellett vonulnia, ám ő csellel megpróbált kibújni (nem gyávaságból, hanem mert jóslatot hallott, hogy húsz esztendeig nem tér haza); Palamédész leplezte, s ott kellett hagynia fiatal feleségét és csecsemő fiát, Télemakhoszt. Akhilleuszt viszont, akit anyja, Thetisz akart elrejteni a toborzók elől, épp ~ cselével sikerült leleplezni és a háborúba csalni. A tízéves háború alatt ~ számos haditettel és veszélyes vállalkozással tüntette ki magát: Diomédész2szel kikémlelték az ellentábort, majd álöltözetben a várba lopózva ellopták a várost védő Palladiont; Aiasz1 és ő ragadták el Akhilleusz holttestét a trójaiak kezéből. Még nagyobb szolgálatokat tett ~ bölcseségével és diplomáciai érzékével, közvetített a viszályokban, Trója alá hozta a győzelem zálogaként Neoptolemoszt, majd Philoktétészt. Az ő ötlete volt a faló is, amelynek segítségével végre bevették a várost. Zsákmánnyal megrakodva, több hajón indult haza embereivel. Iszmerosz szigeténél, a laisztügónoknál, majd Polüphémosz1 miatt sok emberét elvesztette, s a küklópsz megvakításával magára vonta Poszeidón haragját. Kirké szigetén egy évet vesztegeltek, közben ~ az alvilágba is leszállt, hogy Teiresziasz szellemétől megtudja hazatérése esélyeit. A varázslónő tanácsainak hála kisebb veszteségekkel megmenekültek a szirénektől meg Szküllától és Kharübdisztől, de társai ismét megsértették az isteneket, és a szörnyű viharból ~ már csak egymaga ért el Kalüpszó nimfa szigetére. Innen hét év után hajózhatott csak tovább, s végül a phaiákok segítségével (lásd Alkinoosz) ért el Ithaka partjaira. Itt pártfogója, Athéné istennő öreg koldussá változtatta, nehogy felismerjék az erőszakos kérők, akik távollétében Pénelopé kezéért vetélkedve évek óta palotájában dőzsöltek. Fia, Télemakhosz segítségével ~ egy szálig megölte a kérőket, felfedte kilétét apja és felesége előtt, majd Athéné közbelépésére, aki Mentór alakját öltötte fel, sikerült békét kötnie a megöltek rokonaival. – Az eddigi események nagy része Homérosz két eposzából (Iliász, Odüsszeia) ismeretes. A későbbi hagyomány úgy tudja, hogy Poszeidón kiengesztelésére ~nak újfent útra kellett kelnie és addig vándorolnia Hellasz földjén, amíg olyan helyre nem ér, ahol a hátán vitt evezőt szelelőlapátnak nézik, s ott áldozni az istennek. Egyesek szerint Theszprótiában hosszabb időre megtelepedett, feleségül vette Kallidiké királynőt, és egy Polüpoitész1 nevű fiút nemzett vele. Végül e fiának hagyva a királyságot, visszatért Ithakára (de lásd Thoasz3). (Más fiairól is vannak történetek: lásd Eurüalosz2, Euippé.) Öregkorában, saját szigetén érte a halál második fia, Télegonosz kezétől, aki anyjának, Kirkének szigetére vitte és ott temette el a testét. Más hagyomány szerint a megölt kérők rokonai az Épeiroszban uralkodó Neoptolemoszt kérték fel bíráskodásra az ithakai királlyal való perükben, és az ítélet alapján ~nak száműzetésbe kellett vonulnia, amelyből már nem is tért vissza (lásd Thoasz3). – ~ jellemében sok ellentétes vonás feszül egymással szembe. Szenvedélyes, de ismeri a mértéket, kíméletlen, de tud gyengéd is lenni, Aiasszal való viszályában hiú és kicsinyes, máskor viszont nagylelkű. Elsőként persze erős, bátor, bölcs és furfangos, összességében tehát olyan ember, akiben az egyensúlyra törekvő görög szellem szívesen szemlélte önmaga eszményképét. A Homérosz utáni epikában és a tragikusok műveiben jellemének árnyoldalai is előtérbe kerülnek. Szophoklésznél (Philoktétész) a nyers erőszak szószólója, és Neoptolemosz képviseli vele szemben az emberséget, bár az Aiaszban igyekszik a címszereplő halála után jóvátenni, amit ellene vétett. Euripidész Hekabéjában nem hajlandó hálát mutatni a királyné iránt, aki pedig megmentette az életét. A római költészetben, főleg Vergilius Aeneisének hatására ~ minden emberi aljasság megtestesítőjévé válik, minthogy a mű a trójai oldal szemszögéből ábrázolja a nagy háború eseményeit és szereplőit. Ovidius dolgozta fel Palamédész történetét, akit ~ alantas irigységből és a leghitványabb cselfogással juttatott halálra. Dante az Isteni színjátékban a pokolba helyezte a csalók közé, de utolsó útját Ithakából a nyugati óceán túlpartjáig (!) mint az emberi tudásvágy és kutató szenvedély nagy hőstettét említi, és az ő szájába adja a sokat idézett szavakat: „Gondoljatok az emberi erőre….” Shakespeare Troilus és Cressida c. színművében ~ higgadt és bölcs tanácsadó, s jóindulattal van a megcsalt ellenfél, Troilosz iránt. ~ története az újkorban is sok költőt, regény- és drámaírót foglalkoztatott, elég talán Calderón, Schiller, Tennyson, Hauptmann, Giraudoux, Feuchtwanger, Eyvind Johnson, Erskine, Kazantzakisz, Andrzejewski nevét említeni, s nem utolsó sorban Joyce Ulysses c. regényét, amely szerkezetében, szimbólumaiban és hősei életsorsában mind az Odüsszeiát idézi. – ~ színes kalandokban gazdag élete már az ókor képzőművészeit is számtalan alkotásra ihlette, és ezekből kétszázvalahány ránk is maradt, túlnyomórészt vázafestmények, s a legtöbb közülük a Polüphémosz-epizóddal vagy a szirének jelenetével kapcsolatos. Az újkorban Rubens és Salvator Rosa a phaiákok között ábrázolta a hőst; az angol Turner Odüsszeusz kicsúfolja Polüphémoszt c. képe pedig sejtelmes látomás, ~ alakja nem is tűnik fel rajta. – A sokat tűrt hős fenséges zenei portréját az opera megteremtője, Monteverdi alkotta meg Odüsszeusz hazatérése c. zenedrámájában. VII A2

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages