Oidipusz

Teljes szövegű keresés

Oidipusz – a thébai Laiosz király és neje, Iokaszté fia. Egy jóslat miatt, amely szerint apját meg fogja ölni, szülei csecsemőként, átszögezett s összeszíjazott lábbal kitétették a Kithairón hegyére. A szolga azonban, akire rábízták, egy Meliboiosz nevű pásztornak adta, s a kicsi végül Polübosz korinthoszi királyhoz jutott, aki feleségével, Meropé5val együtt saját gyerekükként nevelte fel. Ő adta neki sebes, megduzzadt lábáról az ~, azaz 'dagadt lábú' nevet. Felnővén ~ Delphoi jósdájától intést kapott, hogy meg fogja ölni apját és anyjával nemz szörnyszülött gyermekeket. Ezért nem mert visszatérni vélt szüleihez, hanem Thébai felé indult, egy országúti incidensben megölte, kilétét nem tudva, a rátámadó Laioszt, majd megszabadította a várost a Szphinxtől. Tettéért Thébai királyává választották, s ő feleségül vette az özvegyen maradt Iokasztét; négy gyermekük is született. ~ sokáig békésen uralkodott, s akkor dögvész sújtott a városra. Új orákulum jött Delphoiból: Laiosz gyilkosát kell a városból eltávolítani. ~ erélyes nyomozása végül feltárta az egész szörnyű valót; anyja-felesége felakasztotta magát iszonyatában, ő pedig kiszúrta saját szemeit. Trónját két fia, Eteoklész és Polüneikész örökölte társkirályként, s apjukat száműzetésbe küldték, ahová két lánya, Antigoné és Iszméné kísérték el a vak öreget. A fiai közt kitört viszályban mindegyik a maga pártjára igyekezett állítani apját, de az megátkozta őket, hogy egymás kezétől essenek el, ami be is következett. Athéni hagyomány szerint ~ a város közelében fekvő Kolónoszban telepedett meg, s ott is temették el, amiről egy jóslat azt ígérte, hogy szerencsét hoz a városnak. – Az ókori hiedelem szerint a megjósolt végzetet semmiféle emberi furfanggal nem lehet kijátszani; sok mitikus történet közül ezt ~é példázza a legerőteljesebben. Maga a király azonban nem mindenestől vétlen áldozat, a jóslat beteljesedéséhez maga is hozzájárul azzal, hogy indulatában megöli a sértőn viselkedő Laioszt, s ezzel beindítja a fátum gépezetét. Mikor először vetül rá a gyanú árnyéka, még a sértett zsarnok gőgjével utasítja vissza; ahogy az igazság fokról-fokra világosodik meg előtte, úgy lesz egyre inkább megtört, boldogtalan és magára maradott ember, aki az önmagára mért büntetéssel vezekli le vétkét. ~ sorsát először Homérosz vázolta az Odüsszeiában; Oidipusz király c. tragédiájában Szophoklész formálta alakját monumentálissá (ez a mű a drámai feszültséget a detektívregény izgalmával ötvözi), és a hős életútjának végét ábrázolja öregkori drámája, az Oidipusz Kolónoszban. Euripidész szerint (Phoinikiai nők) a balsorsú király még Thébaiban éri meg két fia halálát, s csak akkor száműzi Kreón3, Antigoné pedig önként követi őt. ~ sorsa később is sok drámaírót foglalkoztatott, írt róla Seneca, fiatal korában még Julius Caesar is, majd Corneille, Voltaire, Shelley, Hofmannsthal, Cocteau, Gide és Robbe-Grillet. A középkori Gregorius-legenda és a nyomán keletkezett Thomas Mann-regény, A kiválasztott hőse, Grigorsz mintegy megismétli ~ sorsát, de az ő története más fontos motívumokkal is kiegészül. A köztudatban ~ neve markánsan összekapcsolódik a freudi lélekelemzés egyik kulcsfogalmával, az Ödipus-komplexussal; ez azt a tudattalan, erotikus színezetű késztetést jelzi, amely a kisgyermeket az ellenkező nemű szülő felé vonzza. – Mind az ókorból fennmaradt negyven vázakép, mind a két legjelesebb újkori ábrázolás, Ingres-é és Gustave Moreau-é a Szphinx társaságában mutatja a balsorsú királyt. – Néhány barokk operában is (Sacchini, Purcell) felbukkant már ~ ; Mendelssohn kísérőzenét írt az Oidipusz Kolónoszban c. drámához. Századunkban született meg legerőteljesebb zenei portréja Sztravinszkij Oedipus rex c. oratóriumában, amely Cocteau szövegének latin fordítására készült; említést érdemel még Leoncavallo, Orff és Enescu operája. X B1

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages