Péleusz
Péleusz – az aiginai Aiakosz király és Endeisz fia. Fivérével, Telamónnal együtt, apjuk átkától sújtva száműzetésbe kellett mennie, mert szándéktalanul (vagy sportbeli kiválóságára való féltékenységükben nagyon is szándékosan) diszkosszal halálosan megsebezték mostohatestvérüket, Phókosz1t. Együtt vettek részt ezután az argonauták kalandjában; ~ elment a kalüdóni vadkanvadászatra is (lásd Meleagrosz), és itt véletlenségből halálra sebezte első feleségének, Antigoné1nak apját, Eurütión1 phthiai királyt, aki nagybátyja volt, és vérbűnétől annak idején megtisztította. Ezután ~ a barátjánál, Akasztosz iolkoszi királynál keresett menedéket; ennek felesége, Asztüdameia beleszeretett, s mert ~ elutasította, az asszony azzal vádolta férje előtt, hogy szerelmével üldözi. Akasztosz halálos csapdát állított ~nak, de az megmenekült, s utóbb a királyt is és feleségét is megölte, majd visszatért Phthiába és elfoglalta a trónt. Felesége időközben meghalt; ekkor szemelték ki ~ az istenek Thetisz férjéül. Az istennő tiltakozott a méltatlan nász ellen; Kheirón tanácsára ~ megleste őt egy tengerparti barlangban, s bár Thetisz különféle alakokat öltve próbált menekülni, a hős megtörte ellenállását, és szerelemre bírta őt. Ezután tartották meg a híres lakodalmat, amelynek eseményei a trójai háborúhoz vezettek. ~, miután második felesége elhagyta, fiát, Akhilleuszt kiváló nevelők gondjára bízta, majd amikor az a trójai háborúba vonult, neki adta mürmidónoknak nevezett harcosait, valamint az istenektől nászajándékul kapott fegyverzetét és lovait. Fiát nem látta többé, de még megérte, hogy unokája, Neoptolemosz hazatér a háborúból, és átveszi tőle Phthia trónját. – A homéroszi művekben ~ csupán utalások formájában szerepel; Euripidész Andromakhé c. tragédiájában az agg ~ a címszereplőt védi emberségesen a féltékeny Hermioné és apja, Menelaosz ellenében. Thetisszel való lakodalmának legszebb irodalmi leírását Catullus egy elbeszélő költeménye adja. – A róla fennmaradt számos vázafestmény és dombormű túlnyomó részén ~ Thetisszel együtt látható, vagy birkózásuk közben, vagy a lakodalmukon; jó néhány kép a kalüdóni vadkanvadászaton ábrázolja. Az újkorban Piero di Cosimo, Rubens és Poussin ugyancsak a neves lakodalmat festette meg. 
XIII C2
)
XIII C2
