Thüesztész
Thüesztész – az éliszi Pelopsz király és Hippodameia fia. Bátyjával, Atreusszal együtt el kellett hagyniuk hazájukat féltestvérük, Khrüszipposz megölése miatt, s Mükénébe menekültek. Itt idő múltán Atreusz megörökölte a trónt. ~ elcsábította bátyja feleségét, Aeropét, és segítségével megszerezte az aranygyapjas bárányt, amely egy jóslat szerint Mükéné uralmának záloga volt. El is foglalta a trónt, de Zeusz csodája segítségével Atreusz felülkerekedett, s elűzte a bitorlót. Ekkor ~ elrabolta bátyja kisfiát, Pleiszthenészt, apja elleni gyűlöletben nevelte fel, s mikor ifjúvá érett, elküldte, hogy ölje meg Atreuszt. Az kivégeztette (vagy merő önvédelemből leszúrta) a merénylőt; mikor megtudta, hogy saját fiát ölte meg, bosszúból egy lakomára feltálalta és megetette Thüesztésszel annak fiait. ~ elmenekült. Egy jósda tanácsára, kilétét titkolva, fiút nemzett tulajdon lányával, Pelopiával, hogy bosszúállóra tegyen szert. Ez a fiú volt Aigiszthosz, aki Atreusznál nevelkedett, s utóbb megtudván, ki a valódi apja, bosszút állt érte, megölte nevelőapját, s ~ visszasegítette Mükéné trónjára. Idő múltán Agamemnón, aki apja halálakor fivérével, Menelaosszal Spártába menekült, kilétét titkolva visszatért, megölte apja gyilkosát, Aigiszthoszt elűzte, és ő foglalta el Mükéné trónját. – ~ se nem jobb, se nem rosszabb bátyjánál; eszeveszett gyűlölködésük, szörnyű bűneik semmivel sem menthetők, egyszersmind beteljesülései az átoknak, amit apjukra mondott Mürtilosz, apjuk pedig őrájuk féltestvérük megöléséért. ~ átka bátyja utódaira, az Atreidákra ugyancsak megfogant Agamemnón és gyermekei sorsában. – A „thüesztészi lakoma”, az éteknek feltálalt gyermekek iszonyú motívuma nem csak ebben a mondában jelenik meg, Tantalosz1 és Téreusz történetében is megismétlődik. – Az ádáz testvérviszály a görög tragikusokat is foglalkoztatta, de ilyen tárgyú darabjaik elvesztek, csak Seneca tragédiája maradt fenn ~ ről. 
VII B2
)
VII B2
