Benvolio
Benvolio – veronai ifjú a Romeo és Júlia című tragédiában. Unokaöccse és barátja volt Romeónak, s a Montague1-szülők megbízásából ő húzta ki az ifjúból, hogy mélabújának oka a viszonzatlan szerelem a szép Róza iránt. ~ vidáman biztatta barátját, hogy könnyen talál szép és hajlandó lányokat is, és sikerült őt elvonszolnia Capuleték estélyére, ahol Romeo valóban rátalált nagy szerelmére. ~ jelen volt akkor is, amikor Tybalt ledöfte Mercutiót és elesett Romeo kardjától, s a hercegnek az igazsághoz híven számolt be a történtekről, a Capuletek viszont megvádolták, hogy a rokoni elfogultság szól belőle. – A derék, vidám és jó humorú ifjú (a beszédes név olaszul jóakaratút jelent) elválhatatlan társa rokonának és Mercutiónak az első három felvonásban; hármuk sziporkázó szóriposztjai a kontraszt erejével emelik ki és teszik hatásosabbá a darab második részében megérlelődő tragédiát.
