Marina
Marina – a címszereplő lánya a Pericles című színműben. Anyja, Thaisa egy hajóúton szülte nagy tengeri vihar idején, ezért kapta a gyermek a ~ (latinul 'tengeri leány') nevet. A szülésben az anya életét vesztette; a csecsemőt apja átadta lekötelezetteinek, Cleon tarsusi kormányzónak és nejének, Dionyzának, hogy neveljék fel, amíg ő érte nem megy. Mire ~ tizenöt éves lett, szépsége, okossága, jósága és vonzó lénye mindenkit rabul ejtett. Dionyzát irígység emésztette, mert lányának, Philoténnek reménybeli kérői mind a nevelt lányhoz pártoltak, s ezért orgyilkost bérelt fel ~ ellen. Leonin, a mindenre kész udvaronc épp dajkája, Lychorida friss tengerparti sírja mellett akarta leszúrni a gyászba borult leányt, amikor kalózok ütöttek rajtuk, ~t magukkal hurcolták, és eladták egy mitylenei bordélyos asszonynak. A talpraesett leány a bűntanyán is megőrizte tisztaságát, oly ékesszólón dicsőítette az erényt, hogy a ház vendégei mind jó útra tértek. A bordélyos asszony és kerítője igyekeztek szabadulni tőle: a város kormányzójának, Lysimachusnak segítségével ~ hamarosan tisztes megélhetéshez jutott. Idő múltán Pericles a város kikötőjébe ért hajóján, lánya vélt halála miatt mély fájdalomtól némán (Tarsusban ugyanis Cleon még a leány sírját is megmutatta neki). A kormányzó ~t hívta, hogy vidítsa fel derűs lényével az előkelő vendéget, így talált egymásra apa és leánya; Diana2 sugallata nyomán nemsokára ráleltek az ugyancsak holtnak hitt Thaisára is. A boldog ~t Lysimachus vette nőül. – A sokat és joggal kritizált darab legélettelibb figurája ~; bár első jelenése, amikor a gyilkost igyekszik eltéríteni szándékától, roppant szegényesnek hat a János király hasonló jelenetével összevetve (®Hubert de Burgh), a lány bordélyházi fel-lépésében, a fonák helyzet kibonyolításában valódi bravurt érzünk.
