Augustini Sámuel, ab Hortis
Augustini Sámuel, ab Hortis (Nagylomnic, 1729. aug. 5. – Szepesszombathely, 1792. aug. 5.): természettudós, ev. lelkész. 1746-tól Eperjesen jogot, majd teológiát végzett. 1754-től a wittenbergi, utána a berlini egy.-en folytatta tanulmányait. 1757-ben hazatért és 1758. júl. 24-től Késmárkon volt tanár. Geológiai cikkei a bécsi Anzeigen II–V. köteteiben jelentek meg 1772–75-ben. – M. Dissertatio de methodo generali construendi omnes aequationes algebraicas (Berolini, 1755); Dissertatio de vocatione divina naturali (Berolini, 1756); Prolegomena in systema sexuali botanicorum (Vienna, 1777). – Irod. Christian Genersich: Merkwürdigkeiten der k. Freystadt Késmárk (II. Caschau, 1804); Fabó András: Monumenta evangelicorum … (III. Pest, 1865).
