Bihari János
Bihari János (Nagyabony, 1764. okt. 21. – Pest, 1827. ápr. 26.): cigány származású zeneszerző és hegedűművész. Atyja is hegedűs volt. 1801 körül Pestre jött s itt megalakította híressé vált bandáját, amely többnyire 5 tagból állott (cimbalmos és vonósok). 1811-ben az ogy. alkalmával Pozsonyban működött. Ez időben Bécsben is járhatott, ahol műveiből több nyomtatásban megjelent. Káldy Gyula szerint Beethoven Bécsben többször hallgatta játékát. A bécsi kongresszus idejében is Bécsben játszott. Nyugtalan vándoréletet élt, melynek során bejárta Mo.-ot, 1818 körül többször megfordult Veszprémben, ahol Ruzitska Ignácban pártfogóra és barátra talált. 1820-ban Pesten játszott. Működésének fénykora az 1820-as évek elejére tehető. 1822-ben Liszt Ferenc is hallgatta játékát és nagy elismeréssel emlékezett meg róla. 1823-tól pályája már lassan hanyatlott. 1824-ben baleset érte; eltörte bal karját. Ez véget vetett virtuóz pályájának. Bár még továbbra is hegedült, a prímásságot kénytelen volt, másnak átengedni. 1825-ben a kir.-né koronázásakor Pozsonyban még játszott. Üregkorában magára hagyatva élt. – A 19. sz. elejének legkiválóbb zeneszerzője és előadóművésze, a verbunkos stílus legnagyobb képviselője. Lavotta Jánossal és Csermák Antallal együtt a m. zenei romantika ún. virtuóz triászát alkotja. A neki tulajdonított kompozíciók nem mind hitelesek. – M. Verbunkosok, magyar táncok (84 dallam) kortársak lejegyzése nyomán. Nem bizonyított feltevés szerint a Rákóczi-nótának és a Rákóczi-indulónak is ő a szerzője. – Irod. Vita a Rákóczi-induló szerzőségéről (Zenészeti L. 1862–63); Major Ervin: B. J. (Zenei Szle, 1928. 1-2. sz.); Major Ervin: B. műveinek tematikus katalógusa (Zenei Szle, 1928. 5-7. sz. Függelék); Isoz Kálmán: B. és a katonafogdosás (Zenei Szle, 5-7. sz.); Szelényi István: B. (Új Zenei Szle, 1952. 4. sz.); Major Ervin : B. J. verbunkosainak visszhangja a XIX. sz.-i magyar zenében (Új Zenei Szle, 1952. 4. sz.).
