Cseresnyés Sándor
Cseresnyés Sándor (Nyírgyulaj, 1786. szept. 15. – Veszprém, 1854. nov. 13.): orvos. Egy.-i tanulmányait Pesten végezte és 1826-ban avatták orvosdoktorrá. Már mint medikus (1817) a pesti vakok intézetének segédorvosa lett. Ebben az időben szépirodalmi működést is fejtett ki. Innen került Makóra, majd Csanád és Csongrád vm., később Veszprém vm. főorvosa lett. Az éternarkózist 1847-ben alkalmazta először műtétnél Balassa János, megelőzve az összes német sebészeket. Ugyanez év elején már ~ alkalmazta Pápán műtétnél. Orvosi művei mellett megírta a Veszprém vm.-i Somló-hegyről szóló történelmi és topográfiai művét. Az első m. nyelvű fülészeti munka szerzője. – F. m. Orvosi értekezés a köszvényről... (Doktori értekezés, Buda, 1826); A hallás előműszereiről, hallásról, ezeknek bajairól, orvoslásáról (Veszprém, 1832); Rövid oktatás Lalich József veszettséget és mérges kígyók harapását gyógyító módjáról (Pápa, 1840); Az ugodi sós, vasas, gyantáros, ibolyos, hideg forrásokról (Pápa, 1841); A Nagy-Somló hegyről... (Pápa, 1848). – Irod. Gortvay György: Az újabbkori magyar orvosi művelődés- és egészségügy története (Bp., 1953).
