Edvi Illés Pál
Edvi Illés Pál (Réti, 1793. jún. 29. – Pest, 1871. jún. 22.): egyházi író, költő, ev. esperes (1845); az MTA l. tagja (1835) ~ László orvos bátyja. Egy ideig nevelősködött, majd 1815-től 1817-ig a jenai egy.-en tanult. Több helyen volt lelkész, 1831-ben a nemesdömölki gyülekezet hívta meg: 1863-ban lemondott ott viselt hivataláról, mert megvakult és Pestre költözött. Egyházi vonatkozású és nevelő jellegű munkáin kívül számos verse, prózai dolgozata maradt fenn. Kéziratban maradt a szabadságharc és abszolutizmus éveiről írt négy kötetnyi Dömölki krónika. – F. m. Első oktatásra szolgáló kézikönyv… (Buda, 1837); Keresztyén ábécze… (Pápa, 1839); E. 1. P. elszórt költészetei (Pest, 1853). – Irod. Haberern Jonathán: E. I. P. emléke (MTA Ért. a Bölcseleti Tud. köréből, Pest, 1872).
