Fajth Tibor
Fajth Tibor (Kiskunhalas, 1909. dec. 21. – Bp., 1975. máj. 13.): jogász, zenei és idegenforgalmi szakíró. Jogi doktorátust szerzett a bp.-i Pázmány Péter Tudományegy.-en s közben a Nemzeti Zenedében zeneszerzést tanult Lajtha Lászlótól. 1934–1945 között fővárosi tisztviselő, 1945-től a Gazdasági Főtanács, később a Népgazdasági Tanács munkatársa volt. 1955-ben a Kiadói Főigazgatóság elnökh.-e, 1956-tól a Népművelési Min. pénzügyi főcsoportjának vezetője. 1957-től az Operaház megbízott vezetője volt. 1960-tól nyugdíjazásáig a Magy. Nemzeti Bank titkárságát vezette. 1958-tól jelentkezett mint szakíró zenészek életrajzaival és útikönyvekkel. – F. m. Giacomo Puccini (Bp., 1958); Gioacchino Rossini (Bp., 1962); Itália (Dombi Józseffel, Bp., 1964); Körutazás Svájcban (Bp., 1967); Velence (Bp., 1970); Svájc (Bp., 1973); Athén (Soproni Jánossal, Bp., 1975); Fejedelmek lantosa. Bakfark Bálint életének regénye (posztumusz, Bp., 1976).
