Földessy Gyula
Földessy Gyula (Nyíregyháza, 1874. okt. 18. – Bp., 1964. dec. 18.): irodalomtörténész, az MTA l. tagja (1960), Kossuth-díjas (1951). A bp.-i egy.-en szerzett tanári és ugyanott 1902-ben bölcsészdoktori oklevelet. 1900 után Bp.-en főreáliak. tanár. 1946-ban nyugalomba vonult. Az elsők között volt, aki felismerte Ady költészetének nagy nemzeti értékét és harcolt annak elismeréséért. Ady baráti köréhez tartozott. Számos Ady-kötetet rendezett sajtó alá, több kötethez írt tanulmányt. Ő szerk. Dóczy Jenővel az Ady Múzeum c. kiadvány köteteit felvetette Petőfi- és Ady-szótár készítésének gondolatát. Fordítói munkásságot is fejtett ki: többek közt lefordította Goethe Faustját. – F. m. Petőfi elbeszélő költészete (Bp., 1902); Arany János az ember és a költő (Bp., 1917); Ady Endre (tanulmány, Bp., 1919); Ady-tanulmányok (Bp., 1921); Újabb Ady-tanulmányok (Berlin, 1927); Ady az ember és a költő (Bp., 1943); Ady minden titkai (Ady-kommentárok, Bp., 1949, 1962). – Irod. Pataky László: Az Ady-versek poétaadminisztrátora F. Gy. Ady-tanulmányainak bibliográfiája (Eger, 1956); Kardos László: F. Gy. (Magy. Tud. 1965. 5. sz.); Kardos László–Komlós Aladár–Tiborc Zsigmond: Búcsú F. Gy.-tól (MTA Nyelv- és Irod. Oszt. Közl. 1966. 1–4. sz.).
