Gál Zsuzsa
Gál Zsuzsa (Ipolyság, 1913. febr. 5. – Bp., 1979. nov. 2.): zenei író, műfordító. Zenét magánúton tanult. Később mozdulatművészeti tanári oklevelet szerzett. A bp.-i Zeneműv. Főisk. zenetudományi tanszakán tanult vendéghallgatóként. 1945-től a Magy. Rádió Ifjúsági Osztályán szerk., ill. külső munkatárs. Fiatalok számára írt monográfiákat „Az én zeneszerzőm” címmel. Dalok, kórusművek szövegét írta, fordította. Muzsikával kapcsolatos versekből antológiát állított össze: A zene szava (Bp., 1973). – F. m. Feleség voltam New Yorkban (útikönyv, Bp., 1966); J. Haydn (Bp., 1966); L. v. Beethoven (Bp., 1966); W. A. Mozart (Bp., 1967); J. S. Bach (Bp., 1968); Fr. Schubert (Bp., 1968); G. F. Händel (Bp., 1969); Bartók B. (Bp., 1970); Liszt F. (Bp., 1972); Kodály Z. (Bp., 1972); Erkel F. (Bp., 1973); Fr. Chopin (Bp., 1976). – Irod. Mándy Iván: Búcsú G. Zs.-tól (Muzsika, 1980. 1. sz.).
