Gombosi Ottó
Gombosi Ottó (Bp., 1902. okt. 23. – Lexington, Mass. USA, 1955. febr. 17.): zenetörténész. ~ György fivére. Kovács Sándor, Weiner Leó és Siklós Albert tanítványa. 1921-től a berlini egy.-en tanult. 1926–27-ben az általa alapított Crescendo c. folyóirat szerk.-je. 1927-ben Németo.-ba költözött, ahol folyóiratok munkatársa volt. 1935-ben a római m. intézetnél működött. 1939-től az USA-ban élt, ahol több egy.-en tanított. 1951-től a Harvard Egy. tanára. Nagy értékű munkáiban főként a középkor és a reneszánsz zenéjével foglalkozott. Cikkei m. és főként idegen nyelvű folyóiratokban jelentek meg. – M. Jakob Obrecht (Bp., 1925); Die ältesten Denkmäler der mehrstimmigen Vokalmusik aus Ungarn (Ung. Jahrb. 1931); Studien zur Tonartlehre des frühen Mittelalters (Acta Musicologica, 1938–39); Bakfark Bálint élete és művei (Bp., 1935); Tonarten und Stimmungen der antiken Musik (Bp., 1939); Machaut's Messe Notre-Dame (The Musical Quarterly, 1950).
