Halmi Bódog
Halmi Bódog (Pápa, 1879. ápr. 6. – Bp., 1957. febr. II.): író, kritikus, jogi szakíró. A bp: i egy.-en jogot végzett. Később járásbíró Bp.-en, majd min. sajtóelőadó. Büntetőjogi és társadalomtudományi tanulmányokon és novellásköteteken kívül irodalmi tanulmányokat írt. Irodalmi és kritikusi munkásságát általában a konzervatív ízlés jellemzi. – F. m. Marosházi történetek (Bp., 1903); Nura és egyéb szeretők (Bp., 1918); A zsidó gyerek (Bp., 1922); Molnár Ferenc, az író és az ember (Bp., 1929); Móricz Zsigmond, az író és az ember (Bp., 1930); Herczeg Ferenc, az író és az ember (Bp., 1931); Írói arcképek (Bp., 1934); Kóbor Tamás, az író és az ember (Bp., 1935)
