Herepei János
Herepei János (Kolozsvár, 1891. okt. 11. – Szeged, 1970. okt. 30.): muzeológus, régész, tanár. A kolozsvári tudományegy.-en történelem-régészet szakot végzett. Az I. világháború után a Kárpát Egyesület néprajzi gyűjteményének gondozója, 1938-tól a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múz. ig.-ja. A 17. sz. művelődéstörténetével foglalkozott. 1945 után a tolnai telepes székelyek között Bonyhádon kísérelte meg egy helytörténeti gyűjtemény felállítását. 1951-ben nyugdíjba ment és Kajdacson telepedett le. 1961-től a szegedi JATE irodalmi tanszékének tudománvos munkatársa volt. Ezzel lehetősége nyílt arra, hogy rendezze és közzétegye művelődéstörténeti gyűjtését. – F. m. Fatemplomok és haranglábak (Szabó T. Attilával, Kolozsvár, 1939); A dési református iskola XVII. és XVIII. sz.-i tanítói (Kolozsvár, 1941); Scholabeli állapotok Apáczai Csere János Kolozsvárra jövetele előtt (Kolozsvár, 1943); Bocskai Gábor egeresi síremléke és mestere (Kolozsvár, 1947); Az aradi és szegedi bokály (Szeged, 1963); Adattár a XVII. sz. szellemi mozgalmainak történetéhez (I-III., Szeged-Bp., 1965-1971). – Irod. Esztári Dániel: H. J. (Tiszatáj, 1970. 12. sz.); Balassa Iván: H. J. (Ethnographia, 1971. 3. sz.); Jankovics József: H. J. (Irod. tört. Közl., 1971. 3. sz.).
