Hont Ferenc

Teljes szövegű keresés

Hont Ferenc (Szeged, 1907. ápr. 4.Bp., 1979. márc. 11.): rendező, igazgató, színházesztéta, az irodalomtudományok kandidátusa (1964), Görög Ilona színésznő férje, Kossuth-díjas (1949). Miután Bécsben és Berlinben színésznek tanult, hazatérve Szegeden 1925. ápr. 22.-én fellépett Karinthy Frigyes Holnap reggel c. tragikomédiájának főszerepében. 1925-től 1927-ig Párizsban Gémier mellett tanulta a rendezést. Hazatérve 1928-1937-ig a szegedi színház rendezője volt, de közben bp.-i színházakban (Új Színház, Magyar Színház, Bethlen téri Színház) is rendezett. 1933-ban megalapította a Szegedi Szabadtéri Játékokat és ő rendezte elsőként szabadtéri színpadon Az ember tragédiáját. Tagja volt a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának. 1935-38-ban az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájában tanított. 1935-1937 között A Színpad, 1938-1939-ben a Független Színpad c. folyóiratokat szerkesztette. 1937-1943-ig vezette a Független Színpad színjátszó csoportját. Ő mutatta be Csokonai Tempefőijét, Madách Civilizátorát, Molière Dandin Györgyét. Utóbbit 1942-ben betiltották. A háború alatt munkaszolgálatosként került a frontra, majd átszökve a szovjet csapatokhoz, hadifogoly. 1945. jún.-ban tért haza. 1945-1949-ig a Színház- és Filmművészeti Főiskola főigazgatója, a Madách Színház igazgatója, 1948-1949-ben az Állami Filmgyártó Vállalat művészeti vezetője, 1950-1951-ben az Ifjúsági Színház igazgatója, 1951-1952-ben a Madách Színház rendezője volt. 1952-ben alapító igazgatója az Országos Színháztörténeti Múzeumnak, majd annak 1957-ben történt átszervezésekor elnöke a Színháztudományi és Filmtudományi Intézetnek, 1959-től 1969-ben történt nyugdíjazásáig a Színháztudományi Intézet igazgatója és az ITI (Nemzetközi Színházi Intézet) magyarországi elnöke. Szerkesztette a Színháztörténeti Értesítő (1953), Nagy Magyar Színészek (1957) és a Magyar Színháztörténet (1962), A színház világtörténete (1972) c. műveket. Számos szakcikke jelent meg a folyóiratokban. Oktatói munkáját előbb a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd egyetemi docensként a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytatta. 1941-től élete utolsó napjáig vezetett naplót, ebből részleteket közölt a Tiszatáj (1982. 4. sz.), a Kritika (1985. 2. sz., 10. sz., 12. sz.) – M. A színjáték (Bp., 1932); Színház és munkásosztály (Bp., 1935); A színészi képzelet fejlesztése Bp., 1936); Az eltűnt magyar színjáték (Bp., 1940); Költészet a dobogón (Bp., 1942); A rendező munkája (Bp., 1952); A színjátszó munkája (Bp., 1952); Valóság a színpadon (Bp., 1960). A cselekvés művészete (1972); Kis színházesztétika (Bp., 1976). – Irod. B: H. F. hatvan éves (Kritika, 1977. 4. sz.); Péter László: H. F. -születésének 75. évfordulóján (Csongrád Megyei Hírlap, 1982. ápr. 2.); Sas György: Egy élet a színház szolgálatában (Dunántúli Napló, 1982. ápr. 6.); Kazimir Károly: H. F. emlékezete (Színház, 1979. 7. sz.); Tolnai Gábor: H. F. koporsójánál (Kortárs, 1979. 6. sz.); Csaplár Ferenc: Nekr. (Somogyi Könyvtári Műhely, 1980. 1-2. sz.).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages