Huszár Adolf
Huszár Adolf (Szentjakabfalva, 1843. jún. 18. – Bp., 1885. jan. 21.): szobrász. Vasöntő volt, majd a bécsi, ak.-n tanult. 1871-ben Pesten telepedett le, s a kiegyezés utáni korszak legkeresettebb szobrásza lett. 1873-ban az Eötvös József-szoborpályázaton az ő tervét fogadták el kivitelre. Izsó Miklós halála után befejezte a szegedi Dugonics- és a bp.-i Petőfi-szobrot. A bp.-i Deák- és az aradi Szabadság-szobor elkészítésére a megbízást pályázat útján nyerte el, mely utóbbit Zala György fejezett be. Arcképszobrokat (Barabás, Kossuth, Pulszky, Izsó stb.), valamint aktokat (Vénusz és Ámor, a Gellért-fürdő előcsarnokában) is készített akadémikus stílusban. A Mintarajzisk. szobrászati tanszékének tanára volt.
