Huszár Géza
Huszár Géza (Stájerlakanina, 1895. júl. 25. – Bp., 1965. febr. 21.): matematikus, egyetemi tanár, a matematikai tudományok kandidátusa (1953). A bp.-i tudományegy.-en szerzett középisk. tanári oklevelet 1920-ban. Utána főreálisk. tanár, 1926-tól tanársegéd, ill. adjunktus a bp.-i Közgazdaságtudományi Karon. 1940-ben ny. rk., 1941-től ny. r. tanár a bp.-i műegy. közgazdaságtudományi karának kereskedelmi és politikai számtan és biztosítási matematika tanszékén. 1929–1944 között egyben előbb az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI), majd az Első Magyar Általános Biztosító Társaság tanácsadó matematikusa volt. 1948–1961-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egy. gazdaságmatematikai tanszékének tanszékvezető tanára. 1959-től haláláig az Állami Biztosítónál továbbra is biztosításmatematikai kérdésekkel foglalkozott. A járadékszámítás, a biztosítási számítások és az interpolációszámítás problémáinak kutatója és a biztosítási matematika európai hírű tudósa volt. – F. m. Sur les itérations élémentaires concernant la formule d'Euler (Prague, 1935); Über die Aufgaben der Mathematik in der rationellen Leitung der Sozialversicherung (Bp., 1935); A hétköznap arithmetikája (Bp., 1948); A kölcsönök arithmetikája (Bp., 1949) Módszeres devizakémlés (Bp., 1949); Egy új interpolatiós módszerről (Bp., 1951); Kettős interpolátió (Bp., 1955); Exakte numerische Derivation (Leipzig, 1963).
