Huszti József
Huszti József (Zalabér, 1887. okt. 10. – Bp., 1954. jan. 3.): klasszika-filológus, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1922, r. 1939). Az egy.-et – mint az Eötvös-kollégium tagja – Bp.-en, majd Münchenben, Bécsben és Párizsban végezte. 1911-től gimn., 1915-től a bp.-i Tanárképző Intézet, 1918-tól az Eötvös-kollégium tanára. 1921-ben a bp.-i egy.-en magántanár. 1923-tól a szegedi egyen a klasszika-filológia tanára. 1934-től 1948-ig a bp.-i egy,-en a latin filológia tanára. Az Orsz. Közoktatási Tanács tagjaként tevékenyen részt vett középisk. tantervi munkálatokban. A latin irodalommal és a m. humanizmussal foglalkozó dolgozatai a szakfolyóiratokban jelentek meg. Magyarra fordította Marcus Aurelius vallomásait. – F. m. Platonista törekvések Mátyás király udvarában (Pécs, 1925); Janus Pannonius. (Bp., 1934). Irod. Moravcsik Gyula: H. J. (Antik Tanulm. 1954. I.)
