József, II.

Teljes szövegű keresés

József, II. (Bécs, 1741. márc. 13.Bécs, 1790. febr. 20.): német-római császár (1765–1790), magyar király (1780–1790). Mária Terézia és Lotharingiai Ferenc legidősebb fia. Már fiatalon (1759) részt vett a pénzügyi és államtanács ülésein. Felvilágosult eszméinek hatása korlátozottan már Mária Terézia uralkodása idején is érvényesült (Ratio educationis). Trónra lépése (1780) után egyre határozottabban törekedett az egységes birodalom szervezéséhez szükséges feltételek megteremtésére, a felvilágosult abszolutizmus célkitűzéseiből fakadó reformok megvalósítására. Kül- és belpolitikáját, ezen belül egyházpolitikáját az egységes állameszmény szolgálatába állította. Intézkedései az egyházzal szemben az államhatalom erősítését, a nemességgel, a vármegyékkel, a rendi önkormányzattal szemben erős központi hatalom létrehozását szolgálták. Az általa kialakított reformpolitikát nevéről jozefinizmusnak nevezték el. Már 1781-ben új alapokra helyezte az állam és az egyház viszonyát. A kat. egyházat állami ellenőrzés alá vonta. Kivette kezéből a cenzúrát, s a Türelmi Rendelettel biztosította a nem katolikusok szabad vallásgyakorlását és hivatalviselési jogát. Még ugyanebben az évben feloszlatta az oktatással v. betegápolással nem foglalkozó szerzetesrendeket, s vagyonukból Vallás- és Tanulmányi Alapot létesített, melyet Mo.-on a Helytartótanács kezelt. A m. rendekkel szembeni függetlenségének biztosítása végett nem koronáztatta meg magát („kalapos király”), s a m. koronát 1785-ben Bécsbe vitette. Ogy.-t sem hívott össze. Megszüntette a rendi önkormányzatot és kinevezett tisztviselőkkel rendeleti úton kormányzott. Az országot tíz közigazgatási kerületre osztotta (1785). Ezeket kir. biztosok igazgatták, a vm.-kben kinevezett alispánok működtek. Tervbe vette a nemesek megadóztatását is. Ezt készítette elő a nemesi birtokok összeírása (Conscriptio Josephina), amelyet általános népszámlálás és birtokfelmérés egészített ki. Egyidejűleg igyekezett enyhíteni a jobbágyok nyomorát. 1783-i rendelete szerint a feloszlatott szerzetesrendek földjeit ajánlatos parasztoknak bérbe adni, s új telepes községeket létesíteni. Bár ezek a paraszti bérletek szórványosak maradtak, maga a rendelkezés az országosan tervezett – bevezetésre nem kerülő – robotváltság előkészítését célozta. Ezzel magyarázható, hogy bár az erdélyi román jobbágyok 1784-i felkelését leverte, a jobbágyok mégis „jó császár”-ként emlegették. 1785. aug.-i jobbágyrendelete biztosította a jobbágyok szabad költözködését és szabad pályaválasztását. Oktatási és igazságügyi reformjait a felvilágosodás eszméi hatották át. Egységes tankönyveket vezettetett be valamennyi népiskolában, s a tanköteles kort 6–12 évben állapította meg. Kimondta a törvény előtti egyenlőség elvét. Az egységes állam létrehozásának célját szolgáló gazdaságpolitikája Mo.-ot továbbra is függésben és alárendelt helyzetben tartotta. Ez a tény s a rendek kiváltságait semmibe vevő abszolutisztikus államigazgatása és németesítő törekvései (a népisk.-ban kötelezővé tette a német nyelv oktatását, majd a közigazgatás a nyelvévé is a németet tette, előbb Cseho.- és Morvao.-ban 1784-i rendeletével, 1785-től Mo.-on is) heves ellenállást váltottak ki. Külpolitikai nehézségei s a törökök ellen orosz szövetségben indított háborújának kudarcai fokozták az elégedetlenséget. Belgiumban 1788-ban felkelés tört ki. Mo. is forrongott, a megyék megtagadták intézkedései végrehajtását, s a nemesség egy része a porosz királlyal lépett titkos kapcsolatba. Attól lehetett tartani, hogy a birodalom részekre hull. E körülmények miatt ~ halálos ágyán kénytelen volt reformintézkedéseit – a türelmi rendelet és a jobbágyrendelet kivételével – visszavonni. – Irod. Marczali Henrik: Magyarország II. József korában (I-III. Bp., 1882–88). – Szi. Földi János: II. Józsefről (vers); Szentjóbi Szabó László: II. József halálára (vers); Szomory Dezső: II. József császár (dráma, 1918); Németh László: II. József (dráma, Debrecen, 1956).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages