József Károly Lajos kir. herceg
József Károly Lajos kir. herceg (Pozsony, 1833. márc. 2. – Fiume, 1905. jún. 13.): a honvédség főparancsnoka, az MTA tagja (ig. 1881, t. 1888.) József főherceg nádor fia. 1845-ben mint hadapród került a 12. huszárezredbe. 1860-ban vezérőrnagy. 1866-ban részt vett az osztrák–porosz hadjáratban, ahol a königgrätzi csatában különösen kivált. 1868-ban megbízást kapott a honvédség megszervezésére, amelynek 1869-ben főparancsnoka lett, utóbb lovassági tábornoki rangot kapott. Részt vett a jelentősebb magyar társadalmi és kulturális megmozdulásokban. Sokat foglalkozott a cigánykérdés megoldásával, a cigány és az ind nyelvvel. – F. m. Czigány nyelvtan. Románo csibákero sziklaribe (Bp., 1888); Fundamentum linguae Zingaricae (Bp., 1888); A czigányokról (Bp., 1894). – Irod. P. Thewrewk Emil: Emlékbeszéd (Akad. Ért. 1906).
