Káplány Géza
Káplány Géza (Pétervásár, 1843. dec. 5. – Bp., 1927. febr. 26.): költő, író, telekkönyvi jogász. A pesti egy.-en jogot végzett és ügyvédi vizsgát tett (1868). Egy ideig ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1869-ben bírósági szolgálatba lépett. Gyöngyösön, Abádszalókon és Erzsébetvároson működött. 1887-ben bp.-i ítélőtáblai bíróvá nevezték ki. 1891-ben a szegedi táblához helyezték át. 1905-ben nyugalomba vonult és ismét ügyvédi gyakorlatot kezdett. Cikkei és költeményei 1863-tól számos vidéki és fővárosi lapban jelentek meg. Munkatársa volt a Pesti Naplónak, Magyarországnak, Üstökösnek, Pesti Hírlapnak stb. Szépirodalmi munkásságát, a versírást 1881-ben egy kritika miatt végleg abbahagyta és ettőlfogva kizárólag a jogi irodalmat művelte. 1896-tól a Telekkönyv c. folyóiratot szerk. Egyetlen szépirodalmi kötete Tövisek és vadvirágok (Költeményfüzér, Lugos, 1880). Többi munkái főleg a telekkönyvi reformokkal, a telekkönyvi joggal, a birtokrendezéssel és a bírói függetlenség kérdésével foglalkoznak.
