Keszler József
Keszler József (Pásztó, 1846. szept. 4. – Bp., 1927. szept. 18.): újságíró, műkritikus. Jogi tanulmányait a pesti egy.-en végezte, majd a Pester Lloyd és a Nemzeti Hírlap munkatársa. 1876-ban Trefort Ágoston miniszter ösztöndíjjal Párizsba küldte, s ott 4 évig történeti és filozófiai tanulmányokat folytatott. Itthon az orsz. tanárképző intézet franciatanára, de egyúttal több lap munkatársa (Ellenőr, Pester Lloyd, Magyarország és a Nagyvilág, Nemzeti Hírlap, Nemzet, Magyar Nemzet, Országos Hírlap), főleg bírálatokat írt. Egy ideig a Journal des Débats bp.-i politikai tudósítója is. 1903-tól Az Újság, majd a folytatásaképpen megjelenő Újság képzőművészeti és színházi kritikusa, tárcaírója, később felelős szerk.-je is. Megjelent írásai közül nevezetesebb a George Saradról, V. Hugóról, Petőfiről, Jókairól írt tanulmánya. – F. m. A jellem a művészetben és Dante Galeottoja (Bp., 1890). – Irod. Gergely István: Nekrológ (Nyugat, 1927); Csathó Kálmán: A régi Nemzeti Színház (Bp., 1960).
