Kocsi Patkó János
Kocsi Patkó János (Derecske, 1763. aug. 15. – Kolozsvár, 1842. febr. 14.): színész, rendező. 1792-ben részt vett az első, úttörő munkát végző erdélyi színtársulat szervezésében, melynek 1793-ban vezetője lett. Nevéhez fűződik a kolozsvári színház első m. nyelvű előadása (1792. nov. 11.), az első m. Shakespeare- (Hamlet, 1794) és Schiller-dráma (Tolvajok, 1794) bemutatása. Több színdarabot fordított m.-ra (Lessing: Emilia Galotti; Molière: Kénytelenségből való orvos, 1804). Mint színész és rendező a realista játékmodor híve, 1808-ban visszavonult a színpadtól. Ruzitska operájához (Béla futása) írt szövege az első m. operaszöveg. Színészetelméleti jegyzetei – melynek töredéke maradt csak meg a kolozsvári unitárius kollégium könyvtárában – a felvilágosodás, különösen Lessing eszméit tükrözik. – F. sz. Hamlet (ennek első magyar ábrázolója), Odoardo (Lessing: Emilia Galotti), Brabantio (Shakespeare: Othello). – F. m. Színdarabok: A havasi juhászleány (bem., Debrecen, 1799); A virtus gyakran szenved (bem. Debrecen, 1799); Forgács Balázs (bem. Kolozsvár, 1803) stb. – Irod. Ferenczi Zoltán.: A kolozsvári színészet és színház története (Kolozsvár, 1897); Pukánszkyné, Kádár Jolán: K. P. J. (Kolozsvár, 1942.)
