Málnási Ödön
Málnási Ödön (Brassó, 1898. jún. 28. – Bécs, 1970. febr. 17.): politikus, közíró, történész. Az egri érseki szeminárium noviciusa volt. Főhadnagy a m. Vörös Hadseregben, részt vett a felvidéki hadjáratban (1919. máj.–jún.), belépett a nemzeti hadseregbe, vitézzé avatták. Filozófiai (1924), majd jog- és államtudományi doktorátust szerzett. Egerben gimn.-i tanár, egyháztörténeti műveket írt. Tagja lett a SZDP-nek, majd a Szálasi Ferenc vezette Hungarista Mozgalomhoz csatlakozott, amelynek fő ideológusa lett. A magyar nemzet őszinte története c. munkájáért 1937–38-ban egy évet töltött a szegedi Csillag-börtönben, szabadulása után ellentétbe került Szálasival. Anarchizmusa miatt kizárták a nyilaskeresztes mozgalomból. Támadta Szálasit s a hungarista mozgalmat, szász származását fitogtatva a Volksbund tagja lett. A nyilas puccs után (1944. okt.) ismét Szálasi híve. 1945 tavaszán Németo.-ba menekült. Mint népellenes bűnöst az amerikaiak kiadták, a Népbíróság tízévi kényszermunkára ítélte. 1956-ban szabadult, nem kapott beutazási engedélyt az USA-ba, Bécsben telepedett le, s a szélsőjobboldali emigráció lapjainak cikkírója lett.
