Martinkó András
Martinkó András (Szuhogy, 1912. szept. 22. – Bp., 1989. jan. 31.): irodalomtörténész, nyelvész, egyetemi tanár, az irodalomtudományok doktora (post mortem). Sokgyerekes bányászcsaládból származott. A mezőkövesdi reálgimn.-ban érettségizett, 1930-1935-ben a Pázmány Péter Tudományegy.-en az Eötvös Kollégium tagjaként a m.-francia szakon tanult. Báró Kemény Zsigmond pályafordulata (Pécs, 1937) c. értekezésével szerzett doktori diplomát. Előbb Bp.-en, majd a Felvidék visszacsatolása után Rozsnyón és Ungvárott, majd ismét a fővárosban volt tanár. Tanügyi pályája 1945 után rövid ideig a Vallás- és Közoktatásügyi Min.-ban folytatódott. 1950-ben a Nyelvtudományi Intézetbe került. Főmunkatársa volt az Idegen szavak szótárának, egyik szerk.-je A Magyar Nyelv Értelmező Szótárának. Úttörő munkát végzett a költői szótárak módszertanának kidolgozásában is. 1962-től nyugdíjaztatásáig (1972) az Irodalomtudományi Intézet főmunkatársa volt. Sokoldalú munkásságából különösen jelentősek Petőfi-kutatásai. Petőfi Sándor életrajzához alapvető vezérfonal Petőfi életútja c. dokumentumkötete (1972); 1979-ben Akadémiai Díjjal tüntették ki. Szótárszerkesztői és szemantikusi gyakorlata során nyert tapasztalatait kamatoztatta Vörösmarty Mihály és Petőfi Sándor műveinek kritikai kiadásában, a Magy. Rádió Társalgó c. műsorában elhangzott Közismert versek nyelvi magyarázata c. sorozatának anyagát Értjük vagy félreértjük a költő szavát? c. művében tette közzé (1983). Egy héttel az évek óta húzódó nagydoktori vitája előtt halt meg. L. Hjelmslev dán nyelvész nyelvfilozófiájáról írott műve kéziratban maradt. – F. m. Vörösmarty Mihály. Nagyobb epikai művek (sajtó alá rend. Horváth Károllyal, Bp., 1963); A prózaíró Petőfi és a magyar prózastílus fejlődése (Bp., 1965); Elbeszélések a magyar irodalomból (antológia, vál., jegyzetekkel, Bp., 1965); A stílus és az irodalmi nyelv néhány kérdése a köznyelvi értelmező szótárakban (Bp., 1966); Költő, mű és környezet (kérdőjelek a Petőfi-irodalomhoz) (Bp., 1973); Petőfi Sándor összes költeményei (sajtó alá rend., Kis Józseffel, Bp., 1973); Petőfi Sándor összes prózai művei és levelezése (sajtó alá rend., utószóval és jegyzetekkel, Bp., 1974); Vörösmarty Mihály válogatott művei (sajtó alá rend., jegyzetekkel, Bp., 1974; Bratislava, 1974); Vörösmarty Mihály összes költeményei (szerk., utószóval, Bp., 1978; Bratislava, 1978); Teremtő idők (tanulmányok, Bp., 1977); Emlékeimből (Bp., 1984. 4. sz.); Vörösmarty Mihály költői művei (sajtó alá rend., a szöveget gondozta, Bp., 1987; Bratislava 1987); Anyám egy napja (életrajz, Kortárs, 1987. 8. sz.); Az Ómagyar Mária-siralom hazai és európai tükörben. Bevezetés és vázlat (Bp., 1988). – Irod. Irodalomtudósaink fóruma. M. A.-sal beszélget Szörényi László (Jelenkor, 1979. 2. sz.); Barta János: Egy tanulmánykötet margójára (Irod. tört. Közl., 1980. 4. sz.); Kiss József A hetvenéves M. A. köszöntése (Irod. tört. Közl., 1982. 5-6. sz.); Soltész Katalin: A hetvenéves M. A. köszöntése (M. Nyelv, 1983. 2. sz.); Kápolnai Iván: Beszélgetés a 75 éves M. A.-sal (Matyóföld, 1988. 3. sz.); Sipos Lajos: Meghalt M. A. (Élet és Irod., 1989. 6. sz.); Szörényi László: M. (Hitel, 1989. 9. sz.); Szörényi László: M. A. (Irod. tört. Közl., 1989. 5-6. sz.); Sipos Lajos: M. A. (Irod. tört. Közl., 1990. 1. sz.).
