Matheovics Ferenc
Matheovics Ferenc (Brassó, 1886. márc. 9. – Bp., 1957. jan. 9.): jogász. 1905-10-ben végezte egy.-i tanulmányait a kolozsvári Ferenc József Tudományegy.-en, ahol 1910-ben jogtudományi doktorátust szerzett. 1910-12-ben ügyvédjelölt Bp.-en, Kolozsvárott és Brassóban. 1912-ben Marosvásárhelyen ügyvédi vizsgát tett, 1912-14-ben Brassóban ügyvédi gyakorlatot folytatott és szerkesztette a Brassói Újlap c. kat. politikai napilapot. Az I. világháborúban mint tartalékos hadbíró főhadnagy a harctéren teljesített szolgálatot. 1919-től Szombathelyen ügyvéd, 1923-34-ben a Vas vm.-i vitézi szék ügyésze. 1934-39-ben Vámosmikolán, 1939-től Bp.-en közjegyző. 1935-ben a pécsi Erzsébet Tudományegy. Állam- és Jogtudományi Karán a nemzetközi munkajog tárgykörből egy.-i magántanári képesítést szerzett és az egy.-en nemzetközi szociálpolitikát adott elő. 1948-ban fiának, ifj. ~ Ferencnek a Mindszenty-ügy kapcsán történt letartóztatása után állásából elbocsátották. Tagja volt a szombathelyi Faludi Ferenc Irodalmi Társ.-nak, a Magy. Közgazdasági és a Magy. Külügyi Társ.-nak, 1937-45-ben az Orsz. Mezőgazdasági Szociálpolitikai Tanácsnak. Főként a nemzetközi szociálpolitika kérdéseivel foglalkozott. F. m. A magyar-román birtokper (Bp., 1929); Nemzetközi szociálpolitika (I-II., Szombathely, 1934).
