Perczel Mór

Teljes szövegű keresés

Perczel Mór (Bonyhád, 1811. nov. 11Bonyhád, 1899. máj. 23.): Tolna megyei földbirtokos, honvéd tábornok, az 1848 – 49-i forradalom és szabadságharc kimagasló alakja. ~ Miklós, ~ László bátyja. Kadét volt a császári hadseregben. 1830-ban a lengyelekhez való átszökés érdekében a császári katonák közt mozgalmat indított, emiatt bebörtönözték, Pest és Tolna vm. fellépése tudta csak kiszabadítani. A vm.-i életben, majd 1843-tól a rendi ogy.-eken a radikális eszmék szószólója: az Ellenzéki Párt balszárnyához tartozó politikus. 1848-ban Buda város képviselőjévé választották, az ogy.-en a baloldal egyik vezére. Ápr. 30-tól júl. 20-ig belügymin, tanácsos, majd osztályfőnök. 1848. szept. 1-én megalakította a Zrínyi-szabadcsapatot, amelynek döntő szerepe volt az ozorai győzelem kivívásában. Szept. 16-án honvéd ezredes, nov. 1-én tábornok lett. Okt.-dec.-ben a muraközi m. csapatok parancsnoka, dec. 30-án Mórnál csatát vesztett. 1849-ben a Tisza menti csapatok parancsnokaként hadmozdulataival akadályozta a császáriak hadműveleteit. Márc. 10.-jún. 8. között a IV. hadtest, júl. 8 – 9. között a X. hadtest parancsnoka. Világos után Töröko.-ba emigrált, majd 1851-től Angliában, később Jersey szigetén élt. 1851. szept. 21-én távollétében halálra ítélték. ~- nek már a forradalom idején az volt a véleménye, hogy Görgey és még inkább Kossuth méltatlanul mellőzik őt. Sértett hiúsága az emigráció idején a megbántottság érzését ellenszenvvé, sőt gyűlöletté fokozta Kossuth iránt. A Kossuth iránti ellenszenv volt az oka, hogy ~ 1867-ben hazatérve. Deák táborába szegődött és azon dolgozott, hogy az erősen 48-as ellenzéki szellemű honvédegyleteket tekintélyével átvezesse a kiegyezés táborába. Később egy ideig mint képviselő a balközéphez tartozott, majd visszavonult a politikától. Töredékes visszaemlékezései jelentős kordokumentumok. – Irod. Áldor Imre: Kossuth és P. (Pest, 1868); Kosáry Domokos: P. M. feljegyzései (Századok, 1937); Pölöskei Ferenc: Az 1868-as alföldi parasztmozgalmak (Századok, 1956); Szekfű Gyula: Az öreg Kossuth (Kossuth emlékkv. II.); Kolta László: P. M. élete és munkássága (Bonyhád, 1963); Adamovics Ilona: P. M. naplója (Borsodi Szle, 1966. 3. sz.) – Szi. Illyés Gyula: Az ozorai példa (dráma, Bp., 1952).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages