Pődör László
Pődör László (Csorna, 1911. febr. 5. – Bp., 1984. okt. 23.): műfordító. Eötvös-kollégistaként Gyergyai Albert és Sauvageot tanítványa. Tanulmányainak egy részét a párizsi École Normale Supérieure-ben végezte. Az egy. befejezése után Miskolcon tanított. A II. világháború alatt tagja és egyik szervezője a miskolci náciellenes partizáncsoportnak. 1945 után a Külügymin.-ban dolgozott, majd követségi tanácsos Rómában. Az ötvenes évek elején internálótáborba került. 1955-től a Corvina Kiadónál volt szerkesztő. A francia irodalom és nyelv kiemelkedő specialistája; nagy szerepe volt Mo.-nak a külfölddel való megismertetésében. Fordításai között szerepel a m. irodalom története, Mo. története, Bartók életrajza, magyar népmesék (1978), Lengyel József művei (1976), a János vitéz (1980), Örkény István Kulcskeresők c. drámája. Magyarra fordította Pascal, Beauvoir, Baudel, Condorcet, Boris Vian, Stendhal, a Goncourt fivérek, Lucien Goldmann stb. írásait. – M. Humana Hungarica (Anthologie, szerk., Bp., 1969). – Irod. Szekrényesi Júlia: Műfordítók műhelyében (Élet és Irod., 1974. 6. sz.).
