Ráday Gedeon, gróf
Ráday Gedeon, gróf (Ludány, 1713. okt. 1. – Pécel, 1792. aug. 6.): író, irodalomszervező, földbirtokos. ~ Pál kuruc diplomata fia, ~ Gedeon (1745 – 1801) apja. Hároméves németo.-i tanulmányútja során 1732-ben az odera-frankfurti egy.-en tanult, innen 1733-ban, atyja halála után tért haza. Birtokainak kezelése mellett életét a nemzeti művelődés ügyének szentelte. Széles körű levelezést folytatott korának íróival, támogatta irodalmi művek és folyóiratok kiadását. Családjának atyja által alapított könyvtárát tovább gyarapította; második alapítójává lett a méltán nagy hírnévre szert tett péceli gyűjteménynek. Ő írt először német mintára rímes-mértékes formában verset (Ráday-versforma) s ezzel nagy hatást gyakorolt a m. költői kifejezésmód fejlődésére. Zrínyi Szigeti veszedelmének több énekét prózában közölte, ezzel felhívta a figyelmet a már-már elfeledett mű nagy jelentőségére. 1764-ben Pest vm. követeként részt vett az ogy.-en, 1772-ben Sárospatakon ismerkedett meg Kazinczyval, aki 1782 – 83-ban, pesti patvarista korában sokat időzött vele. Munkáinak nagy része kéziratban maradt s halála után elpusztult. A megmaradtakat Váczy János gyűjtötte össze és adta ki, életrajzi bevezetéssel: Gróf Ráday Gedeon összes művei (Bp., 1892). – Irod. Vas Margit: R. G. élete és munkássága (Bp., 1932); Gálos Rezső: Levéltári adatok R. G. diákkoráról (Irod, tört. Közl. 1953); Zsindely Endre: R. G. élete és munkássága (Református Egyház, 1955).
