Ráfael Győző Viktor
Ráfael Győző Viktor (Rév – Komárom, 1900. szept. 28.–Bp., 1981. ápr. 20.): festőművész. A bp.-i Képzőművészeti Főisk.-n 1920-tól 1924-ig tanult Vaszary János növendékeként. 1922-ben ösztöndíjjal Münchenben, 1926-ban Rómában gyarapíthatta tudását. 1928-ban a Képzőművészek Új Társaságának grafikai díját elnyerve Párizsba utazott. 1928-ban bécsi, varsói, krakkói m. tárlatokon, majd a Velencei Biennálén szerepelt kubisztikus formálású képeivel. 1929 végén hosszú utazásra indult, Egyiptom, Szudán, Etiópia, Libanon, Szíria, Irak voltak több mint tízéves távollétének állomásai. Egyiptomban leletmentő restaurátorként dolgozott. Sir Charles Leonard Woolley angol régész munkatársaként részt vett a mezopotámiai Ur város romjainak föltárásában (1932-34). Nabukonodozor ókori uralkodó nyári palotáját rekonstruálta, és a falképekről másolatokat készített a Louvre számára. A damaszkuszi parlament bejáratának és mennyezetének díszítése, a királyi palota átalakítása Bagdadban, a bejrúti országház falképeinek festése, paloták, szállodák művészi kialakítása, festmények, szobrok hosszú sora, s mindezek elismeréseként a francia Képzőművészeti Akadémia l. tagjává választása jelzi ~ közelkeleti alkotó működésének sikerét. A negyvenes években Erdélyben és a Balatonnál festett tájképein és alakos kompozícióin adott számot a természetben és az itthoni művészeti életben szerzett tapasztalatairól. 1944 telén kiállítása nyílt a Műbarát Galériában. Az ötvenes években mint az Aquincumi Múzeum főrestaurátora kamatoztatta régészeti tapasztalatait, ő hozta működőképes állapotba az ott feltárt római kori orgonát. A mellőzöttség éveiben is rendre alkotta a kubizmus és a konstruktivizmus jegyeit továbbfejlesztő, egyénivé nemesítő képeit. 1964-ben az Ernst Múzeumban, 1965-ben pedig Bejrútban volt önálló kiállítása.– Irod. Haits Géza: R. V. Mecset utcai műtermében (Művészet, 1964. 11. sz.); Dévényi Iván: R. Gy. (Művészet, 1970. 9. sz.); Szíj Rezső: R. Gy. (kismonográfia a művész kiadásában, Bp., 1972); Heitler László: Festőpálya Rév-Komáromtól Bagdadig (Új Forrás, 1985. 3. sz.).
