Richter János

Teljes szövegű keresés

Richter János (Győr, 1843. ápr. 4.Bayreuth, Németo., 1916. dec. 5.): karmester. 1853-ban Bécsben az udvari énekkar karénekese lett. 1860 – 1865 között a bécsi konzervatóriumban tanult. 1862 – 1866 között a bécsi Kärtnertortheater zenekarának kürtöse. 1867- től Wagner ajánlására a müncheni operaháznál karig., 1868 – 69-ben karmester. 1871-től 1875-ig a pesti Nemzeti Színház karnagya (nevéhez fűződik Liszt Krisztus c. oratóriumának pesti bemutatója 1873-ban), a bécsi udvari operában működött 1875-től 1900-ig. Ezzel egy időben 1880 – 1890 között a Gesellschaft der Musikfreunde karnagya. 1878-tól az udvari zenekar másodkarmestere, 1893-tól első karmesterré nevezték ki. 1876-tól a Bayreuthi Ünnepi Játékok egyik ünnepelt vezetője. A rajnai zeneünnepségek mellett Londonban is gyakran szerepelt, ahol 1879 – 1897 között évenként hangversenyciklusokat rendezett. 1885 – 1911 közt a birminghami zeneünnepségek vezetője. 1897-ben Manchesterben telepedett le, ahol 1900 – 1910 között a Hallé-féle szimfonikus zenekar karmestere volt. Ezekben az években még Mo.-on is szerepelt. Karmesteri működése utolsó éveinek kiemelkedő eseménye Bartók Kossuth c. szimfonikus költeményének manchesteri bemutatása (1904). Nyugalomba vonulása után, 1912-ben Bayreuthba költözött. ~ egyike kora legnagyobb karmestereinek. A romantikus szellemű előadásmód képviselője. Bár elsősorban Wagner-dirigens, a bécsi klasszikus mestereknek is hivatott tolmácsolója volt. – M. Emlékezések (Guide Musical, 1893). – Irod. Koch Lajos: R. J. 100. születésnapjára (Magy. Zenei Szle, 1943. 4. sz.); Németh Amadé: R. J. emlékezete (Muzsika, 1967).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT