Sántha László
Sántha László (Jászkisér, 1886. márc. 21. – Tapolca, 1954. máj. 9.): szőlész, botanikus, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1952). Egy.-i tanulmányait Bp.-en végezte. Zuzmók kutatásával sokat foglalkozott, ezek a dolgozatai a Botanikai Közleményekben jelentek meg (1916 – 1924). 1909-től az Ampelológiai Intézet munkatársa, 1931-től a Növényegészségügyi Intézetben osztályvezető, 1940-től az Intézet ig.-helyettese, 1942-től ig.-ja, az Orsz. Szőlészeti Intézet ig.-ja is volt 1945 – 46-ban. 1946-tól, nyugdíjazásától a Növényvédelmi Kutató Intézet munkatársa. Elsősorban a szőlő kórtanával és növényvédelmével, a peronoszpóra és a lisztharmat kérdéseivel foglalkozott. Cikkei növénytani és borászati szaklapokban jelentek meg. – F. m. A szőlő peronoszpórájának időjárási feltételei (Mathem. Term. tud. Ért. 1913); A magyarországi Physcia félék monográfiája (Szeged, 1928); A szőlő kártevői (Bp., 1934); Védekezés a gyümölcsvarasodás ellen (Bp., 1940). – Irod. S. L. (Borászati L. 1928. 14. sz.); Kadocsa Gyula: Halottaink. Dr. S. L. nekrológja (A Növényvédelem Időszerű Kérdései, 1954. 4. sz.).
