Simándi Béla
Simándi Béla (Nagyszombat, 1899. okt. 27. – Bp., 1969. nov. 24.): költő, író, újságíró. A lévai tanítóképzőben tanítói oklevelet szerzett. Az I. világháborúban katona volt. Első publikációi háborús élményeiről szóltak. A 20-as években különböző lapoknak dolgozott, kisregényei és verseskötetei is jelentek meg. Mint fiatal írót baráti kapcsolatok fűzték Móricz Zsigmondhoz, Tersánszky J. Jenőhöz, Szomory Dezsőhöz, Krúdy Gyulához, Tóth Árpádhoz, Szabó Dezsőhöz, Szini Gyulához, Szabó Pálhoz és Veres Péterhez. A Nagyszombati Híradó és Tanyai Írások, később az Esztergom Vármegye szerk.-je volt. 1932–37-ben a hódmezővásárhelyi tanyavilág aranyadhalmi tanyai isk.-jában tanított. Tapasztalatai késztették a haladó írók és tanyasi parasztok hódmezővásárhelyi író-olvasó találkozójának megszervezésére (1935). Ebben az időben ismerkedett meg a földmunkásmozgalom vezetőivel, így Dobi Istvánnal is és került kapcsolatba az FKgP-vel. 1945 után a Kis Újság vidéki kiadásának főszerk.-je, 1948–49-ben a Szegedi Napló főszerk.-je, 1949–52-ben a szegedi Kis Újság rovatvezetője, 1953-tól 1957-ig, nyugdíjazásáig az Orsz. Takarékpénztár (OTP) Sajtóosztályának munkatársa volt. 1957-től a Szabad Föld és a Magyar Nemzet megbízott munkatársaként cikksorozatban számolt be a parasztság megváltozott életéről, eredményeiről. – F. m. Tél és más elbeszélések (Bp., 1921); Szomorú könyv (versek; Bp., 1922); Egy zászló története (diákr.; Esztergom, 1923); Aranykereső (versek; Esztergom, 1924); Kisvárosiak (kisr., Esztergom, 1925); Gyónás (versek, Bp., 1930); Tanyai írások (füzetsorozat, Hódmezővásárhely, 1934, 1935); Mi kell a magyar népnek? (Bp., 1937); A mai puszta (szociográfia, Újpest, 1938, Bp., 1943); Vándor-cirkusz (r., Bp., 1940); Férfiének (versek, Esztergom, 1942); A költő (Petőfi Sándor) gyilkosa (r., Bp., 1942); Néhány szó a népművelésről (tanulmány, Bp., 1943); Álombárka (kisr., Bp., 1943); Magyar levelező (tanácsadó és mintakönyv különböző levélíráshoz, Bp., 1944); Róka a kert alatt (bábjáték, Tóth Lenkével, Bp., 1950); Egészségügyi nevelés az iskolán kívül (Szabó Lászlóval, Bp., 1956). – Irod. Csorba Győző kritikája a Férfiének c. kötetről (Sorsunk, 1943); Hajdú Géza: Vásárhelyi egyletek és könyvtárak, 1827–1944 (Szeged, 1977).
