Surányi Gyula
Surányi Gyula (Bp., 1899. okt. 11. – Bp., 1958. febr. 15.): gyermekgyógyász, az orvostudományok doktora (1957). Tanulmányait a bp.-i egy.-en végezte. Fiatalon részt vett a Galilei-kör mozgalmaiban, 1923-tól biokémiai kutatásokkal foglalkozott, egy ideig Berlinben mint Meyerhof munkatársa. Hazatérése után, 1927-től a Fehérkereszt Kórházban orvos, 1930 – 38-ban gyakornok, majd tanársegéd a bp.-i gyermekgyógyászati klinikán, 1936-tól 1940-ig a Stefánia Kórház főorvosa. 1946-ban a gyermekgyógyászat magántanára. 1945 után mint az Anya-, Csecsemő- és Kisdedvédelmi intézet ig.-ja, majd a fővárosi kórházak központi ig.-ja jelentős szervezési tevékenységet fejtett ki. Létrehozta a Schöpf-Merei KoraszülőKoraszülött-kórházat, melynek ig. főorvosa volt. Kutatásokat végzett a gyermekek hypotoniájával, anyagcsere-betegségeivel kapcsolatosan. – F. m. Megelőző gyermekorvoslás (Bp., 1947): A koraszülött (Bp., 1957). – Irad. Gerlóczy Ferenc: S. Gy. (Gyermekgyógyászat, 1958. 7. sz.); Gergely Károly: S. Gy. (Orv. Hetil. 1958. 11. sz.)
