Szabó Károly
Szabó Károly (Köröstarcsa, 1824. dec. 17. – Kolozsvár, 1890. aug. 31.): történész, bibliográfus, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1858, r. 1871). 1833 – 42-ben a debreceni kollégiumban tanult, 1842 – 43-ban Késmárkon jogot hallgatott. Joggyakornok volt Késmárkon, azután táblai jegyző Pozsonyban. 1845-ben ügyvédi oklevelet szerzett. 1846-ban a fiumei tengerészeti tanfolyam hallgatója. 1847 – 48-ban Toldy Ferenc irányításával egy m. írói életrajzgyűjteményen, a Magyar Tudósok Tárán dolgozott Pesten. Részt vett a szabadságharcban és főhadnagyi rangot ért el. 1850 – 55-ben gr. Teleki Józsefnek segédkezett A Hunyadiak kora Magyarországon c. műve munkálataiban (az öt kötetből négyet ~ egyedül rendezett sajtó alá). 1855 – 59 között a nagykőrösi ref. gimn. tanára. 1859-től mint az Erdélyi Múz.-egylet könyvtárosa és a ref. kollégium tanára Kolozsvárott élt. 1873-tól a kolozsvári egy.-en a m. történelem r. tanára, 1882 – 83ban az egy. rektora. A régi m. irodalom kiemelkedő kutatója. Forrásfeltáró, rendszerező és bibliográfiai munkássága alapvető jelentőségű a régi m. történelem kutatása számára. Szophoklész és Euripidész drámáiból, valamint Thierry történelmi munkáiból fordított m.-ra. – F. m. Magyarország történetének forrásai (I – IV., Pest, 1860 – 64); Kisebb történelmi munkái (I – II., Bp., 1873); Régi magyar könyvtár (I – IV., Bp., 1879 – 98, utolsó két kötetét halála után Hellebrant Árpád egészítette ki és rendezte sajtó alá); Kun László (Bp., 1886). – Irod. Szilágyi Sándor: Emlékbeszéd Sz. K. felett (MTA Emlékbeszédek, Bp., 1896); Borsa Gedeon: Sz. K. (Könyvtáros, 1956. 2. sz.)
