Tallós Elemér
Tallós Elemér (Bp., 1928. ápr. 25. – Győr, 1987. febr. 13.): építészmérnök, főiskolai tanár. A Bp.-i Műszaki Egy.-en 1965-ben szerzett diplomát. 1950-51-ben felső építőipari isk.-ban tanult, 1956-ig katona és kinevezett építésztanár a Bp.-i Építőipari Techn.-ban, 1960-ig főépítésvezető a Betonútépítő Vállalatnál. 1960-62 között a Fejérmegyei Áll. Építőipari Vállalat főtechnológusa, 1962-63-ban a Típustervező Intézet főmérnöke, 1963-74 között a Középülettervező Vállalat irodavezetője, másodállásban adjunktus a BME középületek tervezése tanszéken. Részt vett a győri műszaki egy., a későbbi Műszaki Főisk. tervezésében és kivitelezésében. 1974-83 között a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főisk. tanszékvezető tanára, főig. h.-e. Több tervpályázaton eredményesen szerepelt, a tisztasági fürdőkre kiírt pályázaton I. díjat nyert (1964). Főbb megvalósult épületei: lakóházak a bp.-i Törökvész úton (1950), lakóházak Tatabányán (1960); az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet központi laboratóriuma (Bp., 1968); Vörösmarty téri Kulturális Központ (Hübner Tiborral, Bp., 1971). Távolsági autóbusz-pályaudvarok tervezése témában írta műszaki doktori disszertációját (1977). Szakmai folyóiratokban megjelent publikációi mellett – társszerzőkkel – írta az Épületszerkezetek c. főisk. jegyzetet. Tagja volt az MTA Építészettudományi Bizottságának és a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Orsz. Elnökségének, MTESZ elnök volt Győr-Sopron megyében.
