Udránszky László
Udránszky László (Budatin, 1862. okt. 12. – Bp., 1914. márc. 21.): orvos, fiziológus, egyetemi tanár, az MTA l. tagja (1909). 1883-ban szerzett Bp.-en orvosi oklevelet. 1883-tól gyakornok a bp.-i belklinikán, 1886- tól Strassburgban Hoppe-Seylernél, majd Freiburgban Baumann-nál, az utóbbi helyen 1889-ben egy.-i magántanát. 1890-től tanársegéd a bp.-i belklinikán, a klinikai laboratórium vezetője. 1891-ben egy.-i magántanár az orvosi vegytanból. 1892-ben az élettan ny. r. tanára és az élet és kórvegytan előadója Kolozsvárott. 1909 – 14-ben az élettan ny. r. tanára a bp.-i egy.-en. Nemzetközileg ismert az általa kidolgozott és tisztázott reakció a szénhidrátok kimutatására. Kimutatta, hogy a glicerin az erjedésnél mint főtermék keletkezik. Megállapította a putrescin kémiai szerkezetét, a ptomainok jelenlétét a vizeletben cystinuriánál. Tisztázta az urohelanin képződését. Jelentősek a hőérzésre, a látásra vonatkozó kutatásai. – Irod. Preisz Hugó: U. L. (Akad. Ért, 1914); Tangl Ferenc: U. L. (Orv. Hetil. 1914).
