Venetianer Lajos
Venetianer Lajos (Kecskemét, 1867. máj. 19. – Újpest, 1922. nov. 5.): főrabbi, történész. Tanulmányait Bp.-en végezte. 1890-ben bölcsészdoktorrá, 1892-ben rabbivá avatták. 1893-ban Csurgón, 1896-ban Lugoson, majd 1897-től Újpesten volt főrabbi. Teológiai tanulmányokon kívül számos, a zsidóság történetét tárgyaló művet írt. Az Orsz. Rabbiképző tanára volt. – F. m. A fokozatok könyve (Szeged, 1890); A zsidóság szervezete az európai államokban (Bp., 1901); A zsidóság eszméi és tanai (Bp., 1904); A bibliai történet és az újkori ásatások (Bp., 1906); A magyar zsidóság története a honfoglalástól a világháború kitöréséig (Bp., 1922). – Irod. Fischer Gyula V. L. (Magyar Zsidó Szle, 1923); Halpert Salamon: V. L. (bibliográfiával, Magyar Zsidó Szle, 1923.)
