Wallner Emil
Wallner Emil (Veszprém, 1907. okt. 14. – Bp., 1987. okt. 2.): szemorvos, az orvostudomány kandidátusa (1969). Orvosi oklevelét 1931-ben szerezte a bp.-i egy.-en. 1932-37-ben az I. sz. Belklinikán díjtalan gyakornok, 1937-47-ben díjtalan tanársegéd. 1947-55-ben az egy.-i Stomatológiai Klinikán díjas gyakornok, majd díjas tanársegéd, 1955-től az I. sz. Szemészeti Klinikán tanársegéd, majd tudományos munkatárs, 1961-től másodállásban a Központi Stomatológiai Intézet belgyógyásza. 1935-ben tiszti tanfolyamot végzett, 1937-47-ben önállóan vezette a belgyógyászati klinika több osztályát, valamint a klinika bakteriológiai, szerológiai és haematológiai laboratóriumait. Eleinte alkattani, bakteriológiai, szerológiai, haematológiai és endokrinológiai kérdésekkel, 1947 után főként stomatológiai és szemészeti határterületi problémákkal foglalkozott. A Stomatológiai Klinikán a belgyógyászati betegellátás mellett vezette a klinika orvosi laboratóriumát. Az I. sz. Szemészeti Klinikán a fekvő- és járóbeteg-ellátás, a klinika kémiai és mikrobiológiai laboratóriumának vezetője volt.
