Zádor György, Stettner
Zádor György, Stettner (Duka, 1799. júl. 3. – Pest, 1866. aug. 17.): jogi író az MTA tagja (l. 1831, r. 1832). 1821-ben Pesten nyert ügyvédi oklevelet. Előbb vidéken, majd Pesten volt ügyvéd; Fáy András, Vörősmarty Mihály, Kisfaludy Károly baráti köréhez tartozott, Kazinczyval folytatott levelezése kortörténeti forrás. 1832- től jogtanár Pápán. 1836-ban a Kisfaludy Társ. egyik alapítója. Ebben az időszakban Fenyéry Gyula álnéven mint esztéta is működött (Tudományos Gyűjtemény, Aurora, Kassai Minerva). 1848-ban a váltótörvényszék bírája lett; 1851-től a soproni, 1855-től a bécsi legfőbb törvényszék bírája. Számos jogi szövegkiadást jelentetett meg magyarul (osztrák bűntetőtörvénykönyv stb.). Az alkotmányosság helyreállítása után 1861-től Pesten volt kúriai bíró. Munkatársa volt Toldy Ferencnek Ungarische Poesie (I – II., Pest, 1828) c. autográfiája szerkesztési és javítási munkálataiban. Szakcikkei a Tudománytárban és a Tudományos Gyűjteményben jelentek meg. Kiadta Kresznerics Ferenc Magyar szótárát (I – II., Buda, 1831 – 1832) Fenyéry Gyula álnéven. – F. m. Váltójoqtan (Pest, 1832); Zádor György levelezése Kazinczy Ferenccel 1823 – 31 (kiadta fia, Z. Gyula, Z. Gy. emlékezete címmel, Bp., 1885). – Irod. Tóth Lőrinc: Z. Gy. tag emlékezete (Ért. a törvénytud. köréből, I., 9. Pest, 1869); Vörösmarty Mihály levelezése (I – II., Bp., 1967).
