Zárday Imre
Zárday Imre (Bp., 1902. jún. 9. – Bp., 1968. okt. 14.): belgyógyász, kardiológus, egyetemi c. rk. tanár, az orvostudományok kandidátusa (1952). Oklevelet a bp.-i egy.-en szerzett (1926). 1926–34-ben a bp.-i, Korányi Sándor vezette Belgyógyászati Klinikán orvos, 1934-35-ben az Orsz. Tisztviselői Betegsegélyezési Alap (OTBA) Trefort u.-i rendelőintézetben az elektrokardiográfiai laboratóriumot vezette. 1945-től 1968-ig, nyugdíjazásáig a Bajcsy-Zsilinszky Közkórház III. sz. belosztályának főorvosa, amely vezetése alatt kifejlesztette a szívbetegellátást. 1943-ban magántanárrá, 1948-ban c. rk. egy.-i tanárrá habilitálták. Több tanulmányúton vett részt (Németo.-ban, Franciao.-ban, 1931, 1933). Számos nemzetközi kardiológiai egyesület tagja, a Magy. Kardiológusok Társ.-ának társelnöke. Nevéhez fűződik a vektorkardiográfia megalkotása és bevezetése. – F. m. Az elektrokardiogramm (elemzése és értelmezése) orvostanhallgatók és orvosok részére (Haynal Imre előszavával, Bp., 1944); Spezielle Therapie der Herz- und Gefässkrankheiten (Dresden–Leipzig, 1942); Praktische Kardiologie. Eine Synthese der kardiologischen Einzelbefunde (Dresden–Leipzig, 1961). – Irod. Z. I. (Szegedi Egy.-i Almanach, 1921–1970, Szeged, 1971).
