Zigány Árpád
Zigány Árpád (Székesfehérvár, 1865. okt. 27. – Bp., 1936. nov. 27.): újságíró, író, műfordító. A fiumei tengerészeti ak.-n tanult, 1889-ig postatiszt Fiuméban. Ezután néhány évig Olaszo.-ban élt. Közben a milánói egy.-en tanári képesítést szerzett; szerk.-je volt a La Sera c. lapnak, tudósításokat küldött magyar lapoknak. Hazatérése után a Vasárnapi Újság és a Pallas Nagy Lexikona belső munkatársa. Később a Magyar Közélet, a Kelet Népe és 1910 – 11-ben a Renaissance c. folyóirat alapítója és szerk.-je. 1919-től a Képes Krónika c. kat. hetilap szerk-je, 1926-tól a Palladis könyvkiadó ig.-ja. Több regénye, néhány politikai röpirata és népszerű történelmi munkája jelent meg. Néhány színművét is játszották. Magyar irodalomtörténetet is írt olasz nyelven (Litteratura ungherese, Milano, 1892). Sokoldalú író volt, de mégis legnagyobb jelentőségű hatalmas műfordítói munkássága. Olasz, angol, német és francia szerzők műveiből fordított m.-ra (Dante, Mark Twain, Verne, Sienkiewicz stb.). – F. m. A parasztkirály (r., Bp., 1902); Agrippina (tragédia, 1904); Három asszony (r., Bp., 1905); A liget tündére (elb., Bp., 1927). – Irod. Gulyás Pál: Z. Á. (Irod. tört. 1937.)
