agy
agy – ‘‹eredetileg› koponya, halánték’; ‘‹ma› a koponyát kitöltő velőszerű állomány, a gondolkodás központja’; ‘kemény, központi rész’: kerékagy, puskaagy. Származékai: agyas, (ki)agyal, agyalmány.
Ősi szavunk, valószínűleg finnugor eredetű, pl. finn aivo (‘halánték, agy’). A lényeges az aj- tő; a j–gy megfelelésre élő nyelvünkben is van példa (jer–gyere, szíjjártó–szíjgyártó). Lásd még agyafúrt, agyal, agyalágyult, agyon.
