álca
álca – ‘álarc, maszk’; ‘rovar lárvája vagy bábja’.
Jósika Miklós író alkotta a régies álorca összevonásával. Első jelentésében ma már elavult, de elevenek származékai: álcáz, álcázott, álcázás. Rovartani jelentése a korábbi, latin eredetű lárva megfelelőjeként német hatásra alakult ki, mert németül a Larve álarcot is, rovarlárvát is jelent. (A rovar~ úgy rejti az állat kifejlett alakját, ahogy a maszk az emberi arcot.) Lásd még ál, arc.
